Játék a TAG-el

Szépességes estét/napot!
Nagy unalmamban utolért engem is a TAG, Blithe oldalán akadtam az őszi posztra, most próba cseresznye, ha már sokat tömören nem tudok írni, legalább tőmondatokban működjön az írókám. Jó ebédet közben!


1. Kedvenc dolog az őszben? 

Lássuk csak. Mivel már nem olyan hihetetlenül meleg az idő, ilyenkor a legjobb kivetődni a természetbe, ahogy hidegedik, úgy nyílik alkalom a nem lenge ruhákban rohangálásra. Most egyöntetűen a szeptembert az első LARP-om tette emlékezetessé, megfagyni éppen nem sikerült, a játék a magam személyes részéről élvezhető volt, és jól alakult. Innentől meg elkapott a crafting-lavina is, alig bírok lecuppanni a jelmezes ötletelésről, jaj...
Ez padig a hétvége eredménye, a kardjaim sajna nem látszanak, azt is, meg a doublé/mellény/akármimet körbedicsérték, meg az elf füleket is :)



2. Kedvenc őszi italod? + 3. Milyen ízesítésű a kedvenc teád? 

Külön nincs ősziből, továbbra is kávé-tea párossal tartom magamat egyben, eljött a nagy fahéjas latték és gyümölcsös teák ideje. Most éppen Lord Nelson barátunk epres teáját pusztítom nagy erőkkel, tervben van egy vaníliás beszerzése is, döntő érv,hogy cukor nélkül is nagyon finomak.
Régen még a Harry Potter mániában Halloweenkor rendszeresen ittunk pajtásokkal vajsört (nem alkoholos, egy durvább fahéjas tejes cucc, de nagggyon finom), 
Lehet felcsempészem a kedvenc angol epres teámat az október hátralevő részében.

4. Kedvenc gyertyád, illatod? 

Átszoktam a teamécsesekre, amiket könnyű elhelyezni és kisebb katasztrófa nélkül üzemeltetni, az enyhe illatok a kedvenceim, a tejszínes, vaníliás, fahéjas. Az IKEA kínállatában leledzik még a durvább karamellás-sütis illatú gyertya, ha akad egy bevásárló körutam arra, akkor  egy nagy csomag a téli estékre is jól jöhet (:

5. Kedvenc rúzs? 

Úúú, ha már az ősszel elegánsabbra vehetem a formát, időnként bevetem a sötétvörös ajkakat. Ha már úgyis világos a bőröm, a hajam színével együtt szépen ki tudom emelni egy-két csepp bordóval.

6. Kedvenc hidratáló termék? 

 Szégyen és gyalázat, de nőként eléggé el vagyok veszve az arcápolók világában, viszont kicsiny mancsaimat bőszen ápolom ahol érem. Mivel a mosogatás meg a hideg eléggé kikezdi a kezemet, a lehető legjobb nekem az Essence 24 hand protection balm kézkRémje, az almás pités is nagyon finom, de amikor nem volt, helyette sikerült vennem egy mézeskalács-latte illatút, azóta is ilyet használok. Az illata isteni, és aki megérzi rögtön meg akarja enni a kezemet, ráadásul elő is puhul a krémtől :"D

7. Milyen színeket használsz a szemeiden? 

Rászántam magamat arra, hogy kicsit frissítsek a sminkfelszerelésemen, ezért beújítottam egy friss színt, az eddigi barna-szürke-fekete mellé. A zöldet és lilát is szeretem, habár nem áll jól,

most merész voltam, és beszereztem egy világoskék csillogó szemhéjpúdert. Annyira ocsmány volt,hogy velem kellett jönnie. A Rossmann kiszórt termékeinél (szintén Essence példány) a nem túl sikeres Oz, the Great and Powerful filmhez készült készletben a 02-es Kindness névre hallgató szemhépúder került a birtokomba. Elsőre nagyon...hú volt. És egyszerre a hú mellé meg is szerettem, mert ad valami ósdi bájt az ember bőrének.

8. Kedvenc zene amit ősszel hallgatsz? 

Ilyenkor a filmzenék nagy dózis után jól jön valami feslett, finom, nyomott hangulat, a viktoriánus, steampunk zenék (amikre újabban találtam). A régi kedvencek a Rasputina, The Romanovs, Johnny Hollow, és az új szerelem az Abney Park. 

9. Kedvenc film és sorozat amit ilyenkor nézel? + 18. Milyen sorozatokat nézel ősszel? 

Lássuk. Nem vagyok túl sorozatfüggő, filmekből megint elfordultam a klasszikusok felé, Halloween előtt szeretném végig nézni a legjobb 10 néma horrorfilmet. Sorozatból sokat október közepére ígértek, sajnos az új Doctor Who-ra várni kell novemberig, a 3. évad Sherlock-ot pedig idén nem fogja bemutatni a BBC. Innen üzenem neki,hogy ha már leforgatta, és lenne rá igény a sok angol szappanopera között, és nem hajlandó műsorra tűzni, hát menjen vissza rádióállomásnak egy konzervdobozba. Morc. Ami pozitívum, hogy az American Horror Story (talán az egyetlen,amire brutálisan rá tudok cuppanni) ismét egy jó témával jön, az elátkozott ház, egyházi elmegyógyintézet (Asylum) után a boszorkányok kerülnek terítékre (Coven). Jessica Lang ismét hozza a formáját, kíváncsi vagyok rá.  

10. Kedvenc könyv amit ősszel szeretsz olvasni? 

Kikérem magamnak, mindig imádok olvasni. Most a Soulles-t a Carrie-t és Penumbra non stop könyvesboltját olvasom egyszerre.

11. Kedvenc őszi viselet? 

Fűzős kiscsizma, térdig érő ruha harisnyával és kardigánnal, persze sááál.  Friss barátom egy hatalmas műszőrme-gallér, ami nagyon szép színű, és jó meleg, ő lesz az új sálam, ha hátrafonom a hajamat, úgy nézek ki, mint egy Stark leányzó, Sansa. Vagy legalábbis a hajszín+bunda passzol. 

12. Kedvenc őszi étel?
Nincs igazán.

13. Kedvenc helyed ilyenkor? 

Ágyban párnák között, dorombolni a melegben. Szeretek bóklászni is, újabban azért előbbit sűrűbben választanám.

14. Szereted a sütőtököt? 
Brrr. Ami szottyadt, égett és édes formában kikerül a sütő lángjai közül, inkább menjen vissza oda.

15. Ha meghívnának egy Halloween-buliba minek öltöznél? 

Ó, rengeteg ötlet lenne. A szüfrazsettől az elfen át a "buta ribi"ig minden van, az első (ruha+ kék harisnya) nem hinném,hogy sokan értenék, a másik kettőből válogathatok, nem hinném,hogy lesz akármilyen bulimeghívásom.

16. Mivel töltődsz fel ilyenkor? 

Csak és kizárólag cukorral, koffeinnel, és egyszarvú-baconnel. 

17. Kedvenc őszi kiegészítőd? 

Most egyértelműen a kis szőrmécském az, meg egy halvány színű hajdísz, amit potom pénzért szereztem be, kis tüll, csillogás és aprócska toll. Majd valami jelesebb alkalomra.Ezt meg itt felül a Pusheen blog shopjában találtam ezeket a láncokat Halloweenre, hihetetlenül cukik ~


19. Nagy meleg pulcsi vagy vékony kabát? 

Változó. Kardigános vagyok, meg azért kényelmesebb is. 

 20. Sima sál vagy "végtelen" sál? 

A sima sál azoknak való, akik valójában nem is fáznak. A "végtelen" sál azért jó,mert instant lehet pulóver/csuklya/vállkendő amit akarsz. Az meg kiváltképpen hasznos, ha a harmatgyenge nyakam és mellkasom minden létező módon fedve van.

21. Előfordul hogy hordasz napszemüveget? 

Mivel eltörött, nem, bár néha hiányzik. 

22. Mi az a három dolog ami azonnal beugrik ha az őszre gondolsz? 

Halloween. Csend. Tea.

23. Kedvenc őszi gyümölcs? 

Paradicsom. Eper és őszibarack. Hála a csúnya össze-vissza termelésnek, bármikor lehet őket kapni. 

24. Kedvenc őszi édesség/sütemény? 

Meg a Halloween-napi sütik, gyömbéres keksz, miegymás. 


25. Kedvenc őszi hónapod?
Október.


Yarr! ~

Ku'ttúra kéremszépen! avagy tessék olvasni

Ahoy!

Visszatértem egy hosszabb szünetről, rengeteg mindennel találkoztam és történt velem, kis kitekintőként válogattam a hűséges olvasnivalók csapatából, amit tukmálós vidéki néni módjára meg is osztok, kulturálódás címszó alatt:

Egy különc srác feljegyzései

Előszeretettel fetrengenek az újságok a "modern Zabhegyező"-nek nevezni a művet, egyes szempontokból igaza van: főszereplőnk nem csinál semmi különöset,csak éli az életét, a maga kis nebáncsvirág módján, ismerkedik a kamaszkor minden bájával, miközben egy képzelt barátnak leveleket irkál, így kapjuk meg a könyvünket. Az új kiadás nem túl kreatív, konkrétan a plakátot látjuk borító formájában, az első gondolatom az volt,hogy mindenkinek olyan kegyetlenül sima az arca. Főleg a Patrick-ot alakító Ezra Millernek nőiesebb az arca,mint Emma Watsonnak. Vissza a történethez! Charlie elkerül a gimibe, ahol megismerkedik Partick-el és Sammel, akik mostohatestvérek, szépen belekerül a maga fura módján a társasági életbe, közben felbukkan (többek között) kis barátunk érzékenységének oka is, egy elbujtatott családi tragédia személyében.
Spoiler következik. 
Amit nem értettem, hogy mi a büdös kiflicsücsöknek kerül akkora feneke annak,hogy Charlie nővérét egyszer pofon vágták, miközben mást meg megerőszakoltak, és úgy lett elsimítgatva, hogy "nem hinne neki senki mert járnak". Ráadásul a dologban az ironikus is,hogy a lehetetlenül viselkedő lány az arconcsapás után kicsit magához tért, és sokkal kedvesebb lett a barátjával. Erőszak ellenes létemre Charlie hisztérikus nővére lett a következő azon könyvszereplők listáján, akiket egyszer szeretnék én is megütni. Rögtön Mr. Collins és Mrs. Bennett után.
Spoiler vége.

Furcsa volt visszaolvasni/nézni a '90-es évek hangulatát, hiszen alig volt negyed százada sem, a könyvben jobban átjött a hangulat, vizuálisan szerencsére a rémisztő hajakat és válltöméseket hanyagolták. A hírhedté vált mondat, amit Charlie tanára mond, miután kipattan a nővére ügye épphogy nem sikerült jól fordítani, a film (ami után készült a friss kiadású könyv) viszont pontosan adta vissza:

" Azt a szerelmet viszonozzuk, amiről azt hisszük,hogy megérdemeljük. "

Érdemes gondolkodni ezen.

Értékelés: 8/10 A filmet is ajánlom, a lényeges mondatnál (fent) nem esett jól az elfordítás.



Eliza Rose
1600-as évek, London. Eliza egy kicsiny faluból érezett a fővárosba,hogy felkutassa apját, és visszaengedtesse magát házukba, ahonnan a mostohája kiebrudalta őt. Azonban a tűzvész után nem olyan könnyű elboldogulni, a lány szinte azonnal bajba kerül, onnan pedig nincs megállás, egyik esemény követi a másikat, a Clink börtöntől a színházon át a királyi udvarig, Eliza mindenhol megfordul. Ellenségeket, barátokat is szerez, a legjobbat Nell Gwyn kurtizán személyében. Izgalmas, hangulatos könyv, pozitívuma,hogy főszereplőnk nem adja alá, mindenkit megszégyenítő tartással vészel át mindent, holott nem egyszer tűnik mások szemében könnyű prédának.
Az írónő, Mary Hooper több könyve jó sikereket ért el, ezt valamiért nem lett annyira felkapva, habár jobb eséllyel lesöpörné a könyvesboltok mostani irodalmi szemét kínálatát.
A könyvet régen kaptam, időnként újraolvasom, szerintem leginkább a talpraesettebb, kalandvágyóbb hölgyek fogják kedvelni.

Értékelés: 10/10



Éjszakai Cirkusz

Korábban is szóba került a könyv, akkor még olvasás alatti státuszban volt  itt .
Lássuk csak... Annyit fűznék hozzá az előző dicséret-hadjáratomhoz, hogy volt miért körberajongani a könyvet, és nagyon remélem,hogy megmenekül a filmes adaptációtól mert minden bestsellerből kell egy film, ugye, ez pedig a teljes tönkretétele lenne a dolognak, olyan szinten igényli a részletes látvány bemutatását, ami talán az Operaház Fantomja és a két új Sherlock Holmes összköltségvetése lehetne. Aki teheti, olvassa el, mert tényleg zseniális, vígan legeltetheti a képzeletét az apróságokon, maga a könyv is gyönyörű, érdemes beszerezni, mert így lesz igazán varázslatos.

Értékelés: 10 /10



Tükör és füst

Neil Gaiman! És újabb novelláskötet, ezúttal a sajátja. Aki még nem találkozott az íróval, ő a modern fantasy egyik képviselője, a Sandman című képregény szerzőjeként debütált. Az első történetek nagyon jók voltak, a vége felé átváltott kicsit unalmasabb, hosszabb történetekké, és fáj kimondani, némelyik csalódás volt nekem, egy-kettőbe érthetetlenül beletaposták a szexualitást, oda nem illő részeket, egy különösen értelmetlennek tűnt, hogy miképpen minősül fantasy-nak. A fantasy nem csak kardozós-cicis varázslónénis történet lehet, ezt Gaiman remekül alátámasztja, inkább mondanám különlegesnek a történeteit.
A két kedvencem a Troll hídja és a Lovagkor volt, aki nekiveselkedne a könyvnek, ezt a kettőt mindenképpen ajánlom.

Értékelés: 6/10

Vészbanyák
Szívemre téve a kezemet Tolkien után a fantasy sorrendben Terry Pratchett következik. A saját univerzumában létezik a Korongvilág, ahol a legtöbb regény eseménye játszódik, több minisorozatban, ez a boszorkányos szál egyik kötete. A Vészbanyák konkrétan Macbeth-paródia, amibe három boszorkányunk belecsöpög, mondván néha-néha érdemes besegíteni. Wiharvész Anyó, Ogg nagyi, és újdonsült társuk Margrat egy királygyilkosság után segít megszöktetni a trónörököst, csak,hogy ez véletlenül sem lesz olyan egyszerű, főleg ha évek múlva Lancre pici királyságának elhunyt királya nem akarna eszeveszetten bosszút állni, a trónörökös nem akarna vándorszínész lenni, és a Nagyi macskája a vén Hobó nem okozna némi rendhagyó galibát...
Pratchett leírásai, a világot igazán jól megfűszerezi a lehetetlen szereplőkkel, köztük a legzseniálisabb Halál, akiről valaha is olvastam. De tényleg.
Akinek fűlik a foga a csavarossághoz, trollokhoz,boszorkányokhoz, meg nem értett városőrökhöz, a garázda macskákhoz, intelligens bolondokhoz, az imádni fogja a könyveket.

Értékelés: 10/10


Macbeth
A klasszikus Shakespeare-darab, amire egy reprint kiadásban bukkantam rá. Nem részletezném, röviden annyi lenne a lényeg,hogy Macbeth skót főnemes felesége rábeszélésére megöli a királyt, azonban a bűntudat nagy úr...

Értékelés: 9/10




Vámpírcsókok
Kínomban már belekóstoltam a ponyva könyvekbe is, hátha akad egy-két jót súroló vámpíros történet, aztán szánom-bánom végül pdf-ben szereztem meg a könyvet. Ha tehetem inkább megvenném, de mivel a legtöbb könyv ami engem érdekel, nem elérhető, ezért az e-verzióhoz folyamodtam. Hát.
A Libri oldalán a könyv oldalszáma 202, azonban a pdf megnyitása után rájöttem,hogy itt a sorköz, és szennylapok adta a könyv majdnem felét(!), rettenetes 97 oldalt tartalmazott. Nem vicc, ennyi az egész könyv, semmi sincs levágva belőle.
Figyelem, kliséáradat következik:
Egy kisvárosban unatkozik Raven a 16 éves alternatív leányzó, amikor a városba költözik egy titokzatos család, ráadásul a régi, elhagyatott villába. Elkezdődnek a fura pletykák, amik felpiszkálják a lány képzeletét, aki kiskora óta rajong a vámpírokért, megvillan a fejében, hogy talán az európai család az lehet, amiért oly régóta vágyakozik. És amikor találkozik a fiukkal Alexander Sterlinggel, Raven egyre több jelt kezd el felfedezni, ami csak ezt támasztja alá...
Az alaptörténet érdekes, bár nem túl kreatív, az egészet végig lehet vezetni: Ravent randira hívják, NYILVÁN Erdélyből jött a család, és nem mutatkoznak nappal NYILVÁN fura komornyikjuk van akcentussal, a fiú szuperszexi, tanult, NYILVÁN nem eszik, iszik semmit, és NYILVÁN nem a szokásos találkozik+ a könyv vége előtt kitör a csalódás+ kibékülés tematikát követi, lapos "fordulatokkal". A többi szereplő elenyészően haszontalan, mintha egy szappanopera-generátorral dolgozott volna a szerző.
Alexander először álrejtélyes, közben érzékeny, az egyetlen pozitívum, hogy Raven nem teljesen sablonkarakter, hanem végre egy karakán tinilány: kezdésként porig alázza az iskola bunkó fiúját, kicsit duzzog, amiért belekényszerül egy ideig az egyáltalán nem elfogadó irodai munkába (habár hátul dolgozik, és amerikai, kész vicc,hogy mindenét le kell cserélnie magán...), beszól, visszaszól, megvédi a barátnőjét. Ami nekem teljesen gallyra vágta ezt a 97 oldalt, az a WITCH-könyveket súroló, 11-12 évesek szövegértésére készült nyelvezet, nem muszáj szépirodalmat alkotni, de kérem, erőltesse meg magát, aki írónak meri magát nevezni, ráadásul hivatásosnak. Lehet angolul más lenne a véleményem, viszont ez a fordítás... Brrr.
Ami eléggé kiakasztó volt,hogy nem felejtette megemlíteni 5 oldalanként, hogy mennyire góóóóótikus (a goth nem jól sikerült fordítása, csak nem lehetne utánanézni annak,amivel dolgozik az ember?!) Raven, és a pasikája is mennyire szipi-szupi gáútikus. Ilyenkor megjelent a fejemben,hogy vajon melyik gótikus építészeti sajátosságot viselik a szereplők, a kőcsipkézett magas tornyoknál meg a vízköpőknél inkább tartottam egy kis szünetet.
Összegezve: nem túl izgalmas, de aki vágyik némi rosszul fordított agybomlasztásra, annak csak ajánlani tudom. Ellenben a belőle készült képregény elég ütős (2.kép), sokkal jobban tetszett, egyenlőre angolul található meg az internet bugyraiban.Így van ez a könyv folytatásával is, a kiadó úgy tűnik nem erőltette túlságosan az x-edik vámpíros könyvet.

Értékelés: 4/10 ( a fordítás rontotta le a legjobban)

Szellemlány 2: Hazatérés

Tonya Hurley könyvének a Szellemlánynak megérkezett a folytatása. Miért is? Ez is csalódás volt számomra, mintha úgy erőlködték volna elő az összes oldalt, csak mert sikere lett az első résznek.
Charlotte átkelése után egy unalmas telefonközpontban egyfajta "túlvilági vonalon" dolgozik, magányába burkolózva, egyetlen barátja Maddy a szobatársa. Az élők között Scarlet sincs túl jól: kapcsolata Damennel nem igazán virágzik,mióta a fiú egyetemre ment, amikor a nővére Petula kórházba kerül, kezébe veszi a dolgokat, és testvére nyomába ered, méghozzá nem is akármilyen módon. Nincs sok idő, és Charlotte minden segítségére szüksége van Scarletnek,hogy visszahozzák Petulát az élők sorába.
Az egész számomra nem volt igazán élvezetes, a feszültség szinte álmos lajhár módjára vánszorgott, a vége "csavar" meg már teljesen lapos lett, az előző könyvben még jó volt,hogy a szereplők amolyan mese módjára megkapták jutalmukat/büntetésüket, itt viszont már csak az maradt,hogy majdnem mindenkinek jó.
Spoiler következik: Elvinni Petulát élete báljára, miközben tudjuk,hogy nem érdemli meg, ráadásul még táplálják ezzel az öntelt viselkedését, több,mint szánalmas. Hirtelen felébredt testvéri szeretet,mi?

Értékelés: 6/10

Visszaadva szófosási kényszeremet remélem azért meghozta a kedveteket néhány könyvhöz, ha nem is az összeshez.
Szépességes napot, yarr! ~

Challenge Accepted! -5

5. Nap: Mik a kedvenc filmjeid?

Igazi filmbolond vagyok, imádom a jó filmeket, most összeraktam egy 15-ös listát a nagy kedvencekről.

1.Gyűrűk Ura Trilógia 

A fantasy nagy költségvetésű igazi adaptációja, ahol az utolsó pohárig MINDEN saját készítésű. Olyan látványos produkció lett belőle,hogy egy-két pontatlanságot már nem is akarok keresni, és nem is érdekel benne. Több könyvem van a fegyverekről, jelmezekről, minden bizonnyal J.R.R. Tolkien elégedett lenne vele, és a Hobbittal is.
Magából a filmből a bővített három rész kb. 10-12 órát tesz ki, egyszer jól jönne egy Gyűrűk Ura maraton előtte. Az igazán nagy kedvenceimnek a zenéjét is szeretem, ez itt sincsen másképp, ami még inkább hozzáköt a filmhez,hogy évi három hetet egy ilyen hangulatban töltök/csinálok, rituálisan megnézem valamelyik részt az elutazásom előtt, ráhangol a leendő nyugalomra. Peter Jackson itt mutatta meg igazán,hogy nagy, látványos produkciót is képes létrehozni, volt az az őrölt,hogy megkeresse a könyvek illusztrátorait, és őket kérte fel a látványtervezésre. Sikerült olyan eget és földet rengető produkciót csinálni, elvinni Új-Zélandra, ott felvenni, olyan lelkesedéssel, kitartással, amiért le a kalappal.

2. Az Utolsó Egyszarvú

Ah a gyerekkor. S. A. Beagle regényének japán-amerikai adaptációja, több,mint 10 évvel később megtaláltam újra, és ennek ellenére még mindig imádom a könyvvel együtt.
Egy egyszarvú éli a kis szép életét az erdejében, de egy nap úgy dönt, felkeresi a többi társát, akik a kegyetlen Haggard  király fogságába kerülnek. Egyedül nekivág az útnak, később hozzácsapódik egy botcsinálta mágus, és egy szakácsnő, azonban a dolog korántsem egyszerű,mint gondolták. A látvány angol-japán keveréke, hozzádobva egy kis fantasy, ráadásnak a film zenéjét az America nevű indie zenekar adta. Elsőre kissé furcsának tűnik, nem olyan Disney-s hangulata lesz tőle, inkább két kultúra közötti műnek, alig tudok filmet, ami eredeti nyelven és szinkronizálva is ilyen jó.

3. Addams Family 1-2

Az első két film zseniális. A mai napig remekül szórakoztatja az embert, a dilis, kicsit fura, de szeretnivaló család minden zabolátlan tette. A színészek zsenik, nekem őszintén szólva jobban tetszett a rajzfilmnél (:





4. Braveheart

Történelmi filmből győztes. A skót szabadságharcos története, ahogy megpróbálta kivívni Skócia függetlenségét a korai középkorban. Mel Gibson nem a kedvencem, de itt sikerült eltalálnia William Wallace figuráját, a nemesből lett lázadót. Évente vagy félévente megnézem, bár az utóbbi időben elvették tőle a kedvemet, majd a nyár közepe előtt azért beiktatom egy nagy filmmaratonra (:




5. Csipkerózsika

Disney klasszikusa, igazi hercegnős-sárkányos-királyfis mese, sajnos ez sem menekült meg az újraszinkrontól, én az eredetit őrzöm a kis lelkemben, itt még emberekről készült a rajzfilm, a mozdulatok finomak, lágyak, van súlya a ruhaaljnak, akárcsak a fegyvereknek. És szerintem az Egyetlen tökös és használható királyfi van benne, a felnőtteknek szánt viccek tényleg viccesek.





6. The Loved Ones
Hogy milyen? Beteg. Nagyon, nagyon beteg. Hol volt hol nem volt egy fiú, Brant, aki autóbalesetben elveszítette az apját, csak a barátnője és a legjobb barátja jelent némi vigaszt a trauma után. Közeleg az iskolai bál napja, és felbukkan egy lány Lola, aki se nem népszerű, inkább a csendes fajta, azt szeretné,hogy Brant vele menjen a bálba. A fiú nemet mond,megy az élet tovább. Egyik délután ellátogat a kedvenc helyéhez, azután nem tér vissza. Amikor magához tér döbbenten veszi észre,hogy Lola elrabolta az apjával, hogy részt vehessen egy három fős kis bálon, ahol önkénytelenül bálkirály válik belőle. Ez nem elég a lánynak,és kezdetét veszi a brutális testi-lelki tortúra, hogy Brant végleg megtörjön, de ő nem adja fel...Szigorúan +18-as!




7. Moonrise Kingdom

Új-Anglia Partok, '60-as évek. Két gyerek, Sam és Suzy, előbbi lelkes cserkész, utóbbi kissé makacs gyerek, mindketten 12 évesek, az első találkozásukkor egyből egymásba szeretnek a bájos, gyermeki módjukon, titkos egyezséget kötnek, és elszöknek felfedezni a vadont, ezt persze sem a lány idegbajos anyja, sem a cserkészparancsnok nem nézi tétlenül, és a hatóságokkal elkezdik kutatni a két szökevényt. Az egész film olyan abszurdul bájos, hogy nem lehet abbahagyni. A készítők között ott van az Indian Paintbrush is, ami a Fantasztikus Róka Urat is készítette :)

 8. Miyazaki-filmek

Az az ember, aki '80-tól folyamatosan ontja a szebbnél szebb animációs filmeket, szinte nincs olyan, amelyiket nem lehet nem szeretni. Az én személyes kedvenceim a Kiki a boszorkányfutár, Laputa, A vándorló palota, és a Totoro.







9. Két Nővér

Koreai horror. Nyami. Su-Mi és Su-Yeon két testvér, akiket nagy trauma ért az anyjuk elvesztésekor, ezért hosszú pszichiátriai kezelés után térhetnek csak haza. Az otthon melege hirtelen baljóssá válik, mert egy új feleség jelenik meg az apjuk oldalán, aki úgy tűnik minden alkalmat megragad arra,hogy a két lányt eltegye láb alól. Vagy csak a ház nyikorog sejtelmesen?
Szintén +18-as!





10. Amélie csodálatos élete

Amélie Poulain csendes, visszahúzódó lány. Napjait a bisztróban való munkával tölti, időnként meglátogatja az apját, álmodozik, amíg nem talál egy furcsa dobozt, amit az előző lakó hagyott ott,még kisfiú korában. Amélie nem késlekedik, névtelenül visszajuttatja a dobozt, rögtön meg is fogadja, hogy ezentúl mások életén fog segíteni, mint egy önjelölt Teréz Anya.


11. Szépség és a Szörnyeteg + Mulan
Újabb Disney. A könyvmoly Belle feláldozza magát bajba jutott apja helyett, és fogságba esik a szörnyeteg kastélyában, aki nem más,mint elátkozott királyfi. Mulannal azért van egy helyne, mert mindkettő kiskori példakép :)

12. Carrie

Az eredeti prom ball-horror megindítója, ízig-vérig Stephen King. Carrie-t a nem túl emberkedvelő, vallási fanatista anyja neveli, aki elől minden létező módon különleges képességét próbálja titkolni: Carrie képes az akaratával tárgyakat mozgatni. Az iskolában senki sem foglalkozik vele, kivéve néhány lányt, akik csúnya tréfákat űznek a lánnyal, egy rosszabbul sikerült "csíny" után Elhatározzák,hogy kicsit ügyeskednek az éves arató-bálon, hogy Carrie egy kicsit boldog lehessen, az egyikük fiúja elviszi a bálba, ahol "véletlenül" bálkirálynővé választják. Azonban a méhkirálynő bosszút forral, kegyetlenül megalázza szerencsétlen lányt, csakhogy arra ő sem számít, hogy ettől Carrie ereje elszabadul,és már nincs visszaút.
Ez is  +18!




13.A Faun Labirintusa

Újabb horror, most Spanyolhonból. A Második Világháború zajlik Európában, Spanyolországban pedig a fasiszták és gerillaharcosok küzdenek egymással. Egy régi malomépületbe beköltözik Ophélia az édesanyjával, és annak az új férjével, aki nem más, mint az a kapitány,akit a gerillák elfogására telepítettek oda. A kislány imádja a tündérmeséket, odaköltözésük napján pedig találkozik egy igazi tündérrel, aki éjszaka elvezeti őt a közelben álló régi labirintushoz. Megjelenik egy faun, és elmeséli Ophéliának,hogy ő igazából Moana hercegnő, aki az emberek világába szökött,de,hogy visszafogadják, három próbát kell kiállnia.
Ez is +18!

14. Battle Royale

A kultikus könyv filmváltozata. A közeljövőben egy diktatórikus állam jön létre a Távol-Keleten, ahol minden évben kiválasztanak egy középiskolai osztályt, elviszik őket egy szigetre, ahol egymással kell megküzdeniük, élet-halál harc, és a túlélő lesz a Győztes. Nanahara Shuya állami gondozott fiú, a Shirowa középiskola kiválasztott osztályában legjobb barátja halála után képtelen beszállni a harcba, hogy megvédje a lányt, akit barátja utolsó kívánsága alapján meg kell védenie a végső küzdelemig. Szigorúan +18!


15. Up
Utolsó film a Pixar-Disney animációs film, aki nem bőg az első 10percben annak nincs szíve (:
http://youtu.be/qas5lWp7_R0?t=31s

Challange accepted! - 4

Nevezz meg egy klisét vagy sztereotípiát, ami kapcsolatba hozható veled.
adcn.am-ca,.ms.-aí.,x-aís.jfdkahfjahmcnmnm,
Hm. Ebbe elég nehéz belegondolni, döntésképtelenségben összeszedtem párat.



Fehér bőr, fura test

Ugye nagy sztereotípia, hogy minden goth legalább olyan fehér,mint egy kriptaszökevény. Nekem pedig északi típus létemre hihetetlenül világos a bőröm, a szeplősödésen kívül másra nem futja neki, maximum egy kis sárgás színre, amit többszöri leégés után. A karomat és az arcomat éri csak közvetlen többnyire napfény, egy tél alatt annyira fehér lesz a bőröm, hogy világít a napfényben.

Az északi bőrtípushoz tartozik maga az alkat is, ami inkább alacsony, zömök felépítésű test, kerekebb idomokkal, az átlag barokk szépségideál, így alapvetően kiestem a mai szépségipar által megteremtett ufó jellegű "szépségből".

 Nőies

Sok helyen átlagban ténylegesebben hölgyek a goth leányzók, (elég sok embert látok, aki annak nevezi magát, mégsem törődik jobban magával,mint egy "csöves" rocker. Nem leszólni akarok senkit, de nem találtam rá jobb szinonimát) és sokszor igényesebbek, mint más szubkultúrák tagjai, nálam ez a mániákus szépség ( nem az emberi, hanem a világban mindenhol megtalálható) kereséssel párosul. Szinte sosem hordok nadrágot, mindig ruhát, vagy szoknyát blúzzal, nagyon sok csipkét, könnyen libbenő anyagot, amik kihangsúlyozzák az alakomat. Én megőrülök, ha zsíros a hajam, vagy valakinek pattogzik a körme, ezért igyekszem mindig egy minimális szinten ápolt lenni,  még akkor is, ha nem színházba megyek, hanem az utcára. A nagyon magas sarkú csizmát nem szeretem, inkább a kerek orrú, lapos talpú cipőket, azért akad a cipők között 1-2 pár 5 centis sarok is, amit még bír a lábam,és nagyon elegáns. Színekből ugye fekete, bordó, kék, galambszürke és lila, mihez van éppen kedvem, vagy sokszor hordok fekete ruhát fehér csipkével, és világos kiegészítőkkel, az mindig egy biztos aduász (:

Horror és fantasy, kultúra, művészet


Szó miszó, imádom a horrorfilmeket, az ijesztő történeteket, meg a szörnyeket, ráadásul veszélyesen fantasy bolond is vagyok, ami csak tetézi a dolgot. Mindenképpen kultúrfüggő is vagyok, ez azt jelenti,hogy sokat olvasok, imádom a színházat, a művészeteket, magam is a művelőjének tartom magamat, jó úton haladok a szakmabeliség felé rajzból, írni mostanság annyit nem szoktam, de régen ontottam a történeteket.









Borongós, különc alkat

Régi klisé,hogy aki feketében jár, gyászol, vagy depressziós. 
Jómagam kedvelem a kissé komor, csendes hangulatú dolgokat, gyakran merengek el dolgokon, nem vagyok egy túl pörgős alkat, se egy bulizós, a péntek este nálam nem bulizással, hanem olvasással, filmnézéssel, esetleg játszással telik.  Szeretem a társaságot, de inkább a zajmentes helyeken érzem jól magamat. Sokszor megyek el sétálni, felfedezni régi házakat, régi fotókat keresgetni, egy-két gondolatot rögzíteni közben.

Challenge Accepted! - 3

Ahoy!

Eljött a 3. kérdés gyűrése:
3 .nap: Mikor kezdtél “elgótosodni” ruhaügyileg?

Lássuk csak. Az igényesedéstől számolom, az olyan 14-15 éves kortól indult, elkezdtem lecserélni a nadrágot szoknyára, más ékszereket hordtam (a Martensemet senki sem tudta lerobbantani a lábamról :D), 14 évesen vettem az első fűzős jellegű felsőmet, és imádtam, de a ruháimat úgy kellett vadászni, nem volt könnyű, ráadásul nagyon lassan ment. Jóval később rájöttem,hogy , ez nem lesz könnyű dolog, főleg az akkor tomboló emo mániával, mindenki emosnak nézett, eléggé nem úgy néztem ki, de hát ez van, vidéki emberek és a szűk felfogásuk. Elkezdtem turkálókba járni, keresgélni, ahol rengeteg angol ruhát találtam magamnak, a súlyvesztésemre hivatkozva gimi alatt lecseréltem majdnem a teljes ruhatáramat, az inspirációt pedig kerestem-kutattam, ahol értem onnan meg igyekeztem minél jobban kialakítani a stílusomat. Nagyon tetszettek a goth lolita cuccok is, meg a lolita stílus általában, de nem volt rá pénzem, inkább csak álmodoztam erről-arról. Amit tudtam, ékszert, díszítéseket próbáltam magamnak megcsinálni, varrni nagyon nem tudtam, nem is volt hozzá olyan anyagom sajnos, nyakpántokat meg hasonlókat kézzel kellett csinálnom régi ékszerekből, amiket szétszereltem.


Elkezdtem mangákat olvasni, amióta kapni lehetett Magyarországon, a kedvencem a Bizenghast volt, Dinah a gyönyörű ruháival, mindig arról álmodoztam,hogy egyszer lesz egy varrógépem, megtanulok varrni, és elkészítem magamnak a kedvenceimet :)

Az első igazi ruhámat a szomszéd városi angol turkálóban találtam meg. Az eladó lány azt mondta,hogy nagyon szép, de nem kell senkinek, mert "túl fura". Ez a gyönyörűség egy Lip Service kicsit lolita stílusú ruha volt, fekete, fehér csipkedíszítéssel, apró rózsákkal az elején, az alján kevéske tüllel. Felpróbáltam, anyám, aki velem volt, szokás szerint nem tetszett neki (egyszer vett nekem egy csomó minden holmit, ami szerinte jól állt volna nekem, hát, egyik se ment hozzám, de még az alakomhoz se :D), de kiegyeztünk, hogy ha felveszem, és jó rám, akkor az enyém lehet. Nem volt kérdés, hogy velem fog jönni. Mintha rám öntötték volna, az eladó szeme teljesen elkerekedett, hogy eddig még senkire sem volt jó a ruha, ő bizony engem várt. Halálosan boldog voltam, hiába "szobalány"-oztak le benne (nem is hasonlít a french maid ruhákra), ezt is csak otthon, titokban hordtam, ahogy a lassan növekedő, hasonló ruhakupacot is. Aztán jött a "nemérdekeltek" korszak, és akkor nyíltan, az utcán is hordtam ilyeneket, nem törődtem az odaszólásokkal, fantasztikus volt, szabadnak, könnyűnek éreztem magamat.

Az első csipkeblúzom (a mai napig megvan, akkor lehettem szintén 13 éves, csak a szekrénybe kellett menekülnie egy időre) bekerült az iskolai viseletembe is, elkezdtem óvatosan, de egyre több mindent belecsempészni a hétköznapokba, lassan, de megfontoltan. Az volt a terv, hogy mire a környezetem észbe kap, már meg is szokták a dolgot, és akkor el lesz kerülve a legtöbb ignorálás. Ez az esetek  többségében működött, az iskolában már megszokott volt, sajnos a családban azért kaptam érte megjegyzéseket, amik nem voltak túl kedvesek, erősen kellett győzködnöm őket,hogy a barátaim, akik elfogadnak, nem önveszélyesek, nem vagyok boszorkány, se depressziós, nem akarom megölni magamat, és egyáltalán, nem lettem más ember, de sokkal jobban érzem így magamat. Mondani se kell, hogy azért voltak próbálkozások, amikor valamilyen alkalomra kaptam néha-néha ruhát, de több(!) mérettel nagyobbak, és csúnyák is voltak, inkább nem kértem belőlük. A gimi utolsó évére pedig eljutottam a saját verziós goth-hoz, ami a victorian/lolita/ fantasy keveréke, szerintem most tartok ott, hogy már kikísérleteztem, mi áll jól nekem, és mi nem, és megtaláltam a saját hangomat :)

Vicces,hogy amióta leérettségiztem (selyemblúz+szoknya+fűző kombóval mentem érettségizni még írásban, állig begombolva, úgy lesett a tanári kar,hogy csak na.) és elkerültem tanulni Budapestre, itt a stílusomat korántsem találják annyira megvetendőnek, sőt, (ilyen nem nagyon volt eddig) úgy körbe szoktak dicsérni, hogy belepirulok  :3

Challenge Accepted! - 2

Eljött a második kör, némi kutakodást igényelt, de íme:

2. nap: Ossz meg egy fotót gothságod korai időszakából. (amikor még babadenevér voltál  )

Hát...  Ezeket találtam :D

Itt egész tűrhetően nézek ki, babybat-ség ide, vagy oda. Ez a kép 2008-ból maradt fent, nagyon nagy ász nem voltam a sminkelésben (inkább elvette a kedvemet a családi piszkálódás, úgy,hogy nem sminkeltem magamat túl erősen, ez egy szemceruzát meg szempillaspirált takart). A rengeteg karkötőről leszoktam, És akkortájt nőtt meg a hajam, elég hülyén néztem ki frufruval...

Gondolom feltűnt,hogy nem nagyon nézek a kamerákba. Ez azért van, mert nagyon nem szeretem a vakut, ha pedig lentről néz valaki felfele, az eléggé rontja vizuálisan az IQ-ját, én meg nem akartam inkább tetézni a dolgot :D

Na, az utolsó kép, megpróbálkoztam néha titokban egy-egy erősebb sminket készíteni, a csillámos szemhéj lett volna a lényeg,de fotón nem sikerült. A barnulás esélyét is feladtam ilyenkorra, inkább próbáltam vele megbarátkozni, és az akkor már vörösödni kezdő narancssárgás-szőkés-izé hajammal (ami magától lett ilyen, 13 évesen levágattam, azóta ő úgy döntött,hogy elkezd vörösödni, utoljára a születésemkor volt vörös hajam, aztán kiszőkült...Scumbag DNA...). 14 évesen vettem meg az első mééég szegecsesebb nyakörvemet, amit a suliban sajnos nem hordhattam, de néha-néha felvettem, amikor nem ott voltam.

Vicces,hogy amúgy nem is volt annyira rossz a fekete rúzs, persze écelődtek rajta, az iskolában lemosatták volna, de szerettem, az első fekete körömlakkom ilyenkor már félig volt, szóval ilyen titokban voltam goth. Legalábbis egyenlőre ;) 

Challenge Accepted! -bevezető 0-1.

Ahoy!
Eljött az én időm is, hogy a rendszeres blogírást gyakoroljam, ezért beszálltam a 30 napos kihívásba, Most, hogy kicsivel több időm akad :)

A kérdések kedves Nobilis kisasszony blogjáról kerültek át hozzám, az eredeti kérdéssort lehet én is átdolgozom kissé, ha nem sikerül teljesíteni, lássuk őket:



1. nap: Hogyan jöttél rá/mi vitt rá, hogy ehhez a szubkultúrához tartozz?
2. nap: Ossz meg egy fotót gothságod korai időszakából. (amikor még babadenevér voltál  )
3 .nap: Mikor kezdtél “elgótosodni” ruhaügyileg?
4. nap: Nevezz meg egy klisét vagy sztereotípiát, ami kapcsolatba hozható veled.
5. nap: (Van helyi goth együttes a környéketeken?)
            Mik a kedvenc filmjeid?
6. nap: Írd le egy papírra a kedvenc dalszövegedet, és fotózd le.
7. nap: (Top 10 kedvenc goth bandád.)
             Top 10 kedvenc zenekar
8. nap: Mi volt a legrosszabb illetve legjobb élményed nem-goth emberekkel?
9. nap: (Milyen fajta zenét nem szeretsz?)
              Milyen zenéket szeretsz? 
10. nap: Mi az amit szeretsz, és amit nem a szubkultúrában?
11. nap: A ‘goth’ számodra életstílus is? Fejtsd ki!
12. nap: Honnan inspirálódsz? Ki a példaképed ezen a  téren?
13 .nap: Milyen volt az első együtteses pólód?
14. nap: Mi volt a legjobb és a legrosszabb DIY (csináld magad/kreatívkodás) eredménye?
15. nap: Melyik a kedvenc vagy a legdrágább ruhád/kiegészítőd?
16. nap: Melyik a legkülönösebb, legextrémebb ruhád? Mit viselsz általában?
17. nap: Mi a kedvenc goth márkád?
               Mi a kedvenc termékmárkád (ruha, smink, egyéb)?
18. nap: A legrosszabb, ami a hajaddal történt.
19. nap: Ossz meg egy szépség tippet, és egy képet magadról a kedvenc sminkedben.
20. nap: Ha bármilyen színűre befesthetnéd a hajad, milyen lenne?
21. nap: Milyen testmódosításod van (tetoválás, piecring), vagy milyet szeretnél?
22. nap: (Ha részt vehetnél bármely goth eseményen, melyik lenne az és miért?)
              Évente milyen eseményekre látogatsz el?
23 .nap: Kedvenc művészed vagy fotósod.
24. nap: Szerinted melyik a legjobb goth weboldal?
25. nap: Gondolkoztál már azon, hogy elhagyd a szubkultúrát? Ha igen, mi vitt rá erre?
26. nap: Ossz meg egy fotosorozatot évről-évre (vagy hónapról hónapra, ha új vagy), mióta gothnak érzed magad.
27. nap: (A legrosszabb dolog, amit valaha tettél / tennél egy pózerrel illetve egy szárnyait most próbálgató (kissé béna) újonccal?)
               Kedvenc könyvek, írók
28. nap: Hagyományos (régi fajta) gothnak tartod magad? Milyennek képzeled el magad 30-40 évesen?
29. nap: Mit gondolsz, milyen jövője van a goth szubkultúrának?
30. nap: Írj egy listát a blogokról, amiknek rendszeres olvasója vagy.

5. 7. 9. 22. 27. Kérdéseket sajnos ki kell hagynom, alájuk írtam más kérdéseket helyette, ha nem is napont, de rendszeresen fogok már írni :)
Lássuk az elsőt...

1. Hogyan jöttél rá/mi vitt rá, hogy ehhez a szubkultúrához tartozz?

Nos, amúgy is elég fura gyerek voltam, álmodozó, zárkózott típus, aki imádta a könyveket. Később rá kellett jönnöm, hogy más vagyok, mint az átlag vidéki, más zenét hallgatok, jobban szeretem a régi dolgokat, a sötét színeket, meg a fantasy-t. Rengeteg film volt, amit még gyerekként láttam (The Stroyteller, Beetlejuice, a régi Batman, meg hasonlók), imádtam a szörnyeket, boszorkányokat, vámpírokat, meg a Gyűrűk Ura könyv által belevetettem magamat a kaland-fantasy irodalom legjavába, később ezek könyvek mellett játékokkal lettek kibővítve :)
Lassanként nőttem bele a dologba, emlékszem,hogy nagyon nehezen vadásztam össze először a ruháimat, gimi alatt nagyon lefogytam, így a legtöbbtől meg kellett szabadulni, elkezdtem elegánsodni 9.-től, onnan meg egyre többet jártam Budapesten, így jutottam hozzá a szubkultúra morzsáihoz. Egyre több könyv, és csipke vett körül, hetedikben örököltem meg egy pár Martens bakancsot az unokatestvéremtől, ami miatt (a családban) sokáig cikiztek, meg a fekete ruhák miatt is, persze. De nem érdekelt. Jól éreztem magamat, szépnek, kortalannak, imádtam, a rajzolást pedig amióta ceruzát fogtam, nem bírtam abbahagyni, így a kettővel együtt szépen gyűrtem magam után az éveket. Nem lett annyi hű de sok barátom, de tudtam,hogy akik szóba állnak velem, nem a külsővel foglalkoznak elsőre, vagy ha mégis, nem riasztja el a különös és szokatlan.
Kiskoromtól eljártam táborozni az ottani közösségnek teljesen a része lettem, belőlük lettek a legjobb barátaim, akiknek ez nem volt megvetendő dolog, hogy én most éppen mit vettem fel aznap, vagy szeretek ezt-azt. Zenéből a bátyám közvetlen behatásából klasszikus rockon és metálon nőttem fel, legfőképp északi vonulaton, elkezdődött a Nightwish- HIM- Evanescence hármasból a goth zenei irányzat felé fordulás, mellette hallgattam mást is,de akkor ez volt a fő :) Közben folyamatosan kutattam tovább olyanok után, akik hasonlóak voltak, mint én, hát, több-kevesebb sikerrel. Az iskolában előadást tartottam az alternatív öltözködésekről, egész jó fogadtatással, rengeteg blogot olvastam, ténylegesen csak tavaly csöppentem be (elsőre úgy tűnt) hasonlóak közé. Szomorú a tény,hogy nagyon sok vidéki helyen a "csöves" rocker és a "douchebag" végletek vannak, én pedig teljesen kihatárolódtam ebből, a rocker társaságot pedig némi személyes ok miatt hagytam ott. Nem akartam kannásborozni, inkább olvasni, festeni, rajzolni, a korombeliekkel alig tartottam kapcsolatot, mindig idősebbek között voltam, ott éreztem jól magamat. Persze, mindenütt vannak emberek, akikkel jól ki lehet jönni, maradnék annyiban, hogy a magányos szubkultúra típust képviselem, egy-két személy miatt azt a társaságot is elhagytam, ahol többnyire csak goth stílusú emberek voltak. (A szubkultúrás problémákkal később lesz foglalatoskodva)


Szépességes napot!