2012. február 29., szerda

Szökőnap special vers: Szisszencs Úr


Mára, szökőnap alkalmából termett egy rövidke vers, íme:





Szisszencs Úr kérem,
Igazi arisztokrata,
Van neki lornyona, cilindere, sétapálcája,
Noha az utóbbit használni nem tudja,
Otthon szép kis vitrinben tárolja
Tea közben néha-néha ránéz,
Akkor egy picit talán bánja
Hogy nincsen neki se keze se lába,
De azért örül, mert a kedvenc pubja
Törzsvendégként regisztrálta


A képet az előbb festettem Photoshopban, remélem hasonlóan cuki másoknak is ~


Legközelebb: Kreatív-görcs: Cicamica-nyaklánc

További Szépséges estét ^^


Kultúrdesszert - Lenore

 Szépességes estét!




Mai mesém, egy elég érdekes mese:

...most ülj tombolva tort!
Nézd, kit fed el rút gyászlepel? A kedvesedet, Lenore-t!
Őt őrzi ma gyertyaláng, ima, komor ének érte zokog - 
Ó mondd, ki lehet fenségesebb, mint egy ily ifju halott? 
Kit nász helyett vár gyászmenet, az kétszeresen halott!

(Edgar Allan Poe: Lenóra, Tandori Dezső fordítása)


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit egy Poe-karakter után Lenore-nak hívtak. Lenore egy szép napon beteg lett, aztán meghalt. Valamilyen oknál fogva kimászott a sírjából, és folytatta addigi életét, kiegészülve néhány érdekes baráttal némi (szintén) halott játékkal, és egy elég fura rongybaba jellegű alak, aki a szerelmével üldözi kétségbeesetten a kislányt.

A szerző, Roman Dirge április 29.-én született, és 1998-ban kezdte el comic stripekben rajzolni a halott kisasszonykáját, ami több kötetre rúg napjainkban. A rajzolás mellett érdemes megnézni magunknak az úriembert, aki méltán passzol kis barátaihoz,


A magyarországi kiadás pár éve készült el, azóta már a második kötetnél tart. Nekem sikerült az első kötetet elolvasnom, azóta szerelmes vagyok belé :)


A sorozatból animáció is készült, habár az élőszereplős trailerben a kislány hangja sokkal cukibb, a rajzfilm is hihetetlenül édes. Nekem rögtön a második rész be is tett, amikor ugyanis megjelenik Ragamuffin, aki  a vámpírok közül a  csúnyán kategória képviselője, ezért átok sújtotta létét egy rongybabába zárva tölti.




Lenore báját egyértelműen a véres-édes képek adják, és az enyhén idegbeteg humor, ami garantáltan jó szórakozást biztosít annak, aki van olyan vállalkozó szellemű hozzá :)

Végezetül leszögezném, hogy a történet erősen 16-os karikás, mivel állatok,emberek és egyebek halnak meg, illetve roncsolódnak össze, gyenge idegzetűek inkább kerüljék.

Remélem meghozta az erősebbeknek a kedvet hozzá, youtube-on, könyvesboltban keresgélni egyaránt ~


Dirge úr honlapja Lenore részére: http://spookyland.com/index.html

További Szépséges estét ^^

Legközelebb: Szőkőnap special vers: Szisszencs Úr


2012. február 28., kedd

Kreatív-görcs: Dark Designer-táska, á lá Poe bácsi uzsonnája

Szépességes estét!

Még mindig a barkácsolás lázában égek, túúúl sok az ötlet, de csak csütörtökön tudok nekikezdeni a dolgoknak. Argh. Addig is, múlt heti termésem következik:







Poe-bácsis kézitáska s.k.

Akinek van hozzá kedve, megcsinálhatja ezekből:

1 db gazdátlan, vagy megunt külsejű kis kézibőrönd(/bármi, ami hasonló hozzá)
sok ragasztó
1db kép, vagy amit akarsz az elejére
kb. 50cm csipkeszalag
Fekete és ezüst akrilfesték
(jobb híján nekem vállpántnak egy bőröv szolgál, de akit nem zavar,hogy nincs pántja, az sem baj)
Hajlakk, átlátszó fedőlakk, miegymás

A dobozt először kicsit preparálni kellett,mert eléggé megrágta az Idő vasfoga, némi csipeszelés és ragasztgatás után jöhetett végre az alapszín felvitele.
2 rétegben átgurigáztam rajta a fekete festékkel, aztán jött egy réteg lakkozás,hogy tartós maradjon. 
Közben kinyomtattam a képet Poe-bácsiról, és bejelöltem ceruzával, mi hogy,miként lesz rajta.
Itt jön a trükkös rész: úgy felragasztani a képet, hogy alákerüljön a csipkeszalag fodor jellegként. Nekem sikerült cirka 13 perc alatt ezt összehozni, és további ragasztórétegekkel rögzíteni a dolgot, míg végül megadta magát :)

Ezt követte az egyéb díszítés,mint a rózsaminták, valamint a 2 idézet a táska két oldalán. Még 500 lakkréteg, és végleg elkészült!

Búcsúzóul a maradék képet még bedobom a zInternet bugyrába...








Legközelebb: Kultúrdesszert - Lenore

Addig is jó hajókázást mindenkinek! ~

2012. február 24., péntek

Péntekséges művészeti-görcs

Szépességességes estét!

Végre sikerült elverekedni magamat néhány plusz iskolai ember kíséretével a budai Nemzeti Galériába, újfent kiállításra, még szerdán. Épp itt volt az ideje. Mondanom se kell, hogy a Várnegyed még így is gyönyörű, hogy felújítás alatt áll imitt-amott, a Ferenczy-kiállításra kissé körülményes volt bejutni, főképp ezért.

Találtam régi fotókat amiket még én csináltam a várban,még így is gyönyörű, hogy felújítások mennek különböző szegletekben.












A rajztanárunkat kérdezgettem,hogy mégis miféle stílusúak az épületek (mert eléggé vegyesfelvágott az egész várnegyed) konkrétan a Mátyás-templomtól elkezdve az utolsó kávézóteraszig minden neo-szecessziós-reneszánsz- gót, és még lehet sorolni. A szobrok egyértelműen barokk jelenségek, a falak halovány színei időtlenné teszik az egészet, és még inkább közelít bennem a felszín felé a Regina Persona (Hercegnő-görcs) .

Aznapra kicsit kibontakozhatnékom támadt, és az új táskapajtásomat vittem magammal, ami egy régi gyerekeknek készült bőröndke egy újrafestett változata (maaajd lesznek fotók is), amit nagy meglepetésemre mindenki agyondicsért. Ez, egy Lip Service ruha, és a festett bakancsom (igazából azért, mert attól féltem,hogy széjjelfagyok a várban, de szerencsére nem így lett) lett a választásom a szerdai napra. Mire kiértünk a kiállításról, addigra plusz fokok teremtek a hegytetőre, és még a nap is kisütött, úgyhogy gumicukorevés, egyéb kajálás és fotózás ment pulcsiban, mindenki kabát nélkül rohangált. Mondjuk a suliban játszódó 2x2 emberes "szerelmi szenvedés" folytatódott, mint eddig, azt leszámítva egész jó hangulatban telt a nap.

 Búcsúzóul egy utolsó kép:



Addig is, jó hétvégét mindenkinek! ~  :)



Legközelebb: Kreatív-görcs: Dark Designer-táska, á lá Poe bácsi uzsonnája

2012. február 13., hétfő

Véres-csokis nyalánkságos Valentin

Újra szépességes estét mindenkinek!




Holnapra meg is érkezik a sok ember által gyűlölt, vagy éppen várva várt Szerelmesek napja.  Én pedig a tavalyhoz és azelőttiekhez képest pozitívabban állok hozzá.
Habár az iskolai élet nem túl fényes, azért valami mégis tartja bennem a lelket, igaz, az tanév eleji pozitív felfogás kicsikét visszaesett.

Mindenesetre újraélem régi mániáimat, ebből a fantasy-viktoriánus vonal erős többséget foglal el (kocka-viccel: 100% fantasy tömören, a fennmaradó 40% pedig minden más) sőt, egy még veszedelmesebb dolog is felütötte a fejét. Ez pedig az egyik külön szindrómám a Hercegnő-görcs (Regina Persona) ami kastélyok, hercegek, és egyéb tényezők hatására bukkan fel, aminek tünetei kissé ijesztőek lehetnek a külvilág számára.   Ezt képes tovább fokozni, ha az ember leánya egy kastélyban tölti a hétvégéjét. Ráadásul ötlethullámot kapva lehet nyáladzani körbe-körbe a rengeteg lenyűgöző barokk- középkori termek sokaságán, a festményeken, és a gyönyörűre felújított étkezőkön. Ehhez jár még egy szép ruha, és egy valódi herceg is. Ezt nevezem méltó pótlásnak a széjjel stresszelt szalagavatóra, amiről egyetlen normális fénykép se készült.

Holnap Valentin-nap :) Ki tudja miért, iszonyatosan be lettem zsongva még a gondolatára is, ráadásul a Hercegnő-görccsel együtt meg is jött az alkotókedvem, az első kreálmányom a brownie és a muffinformák édes-bájos randevújának eredménye, íme:


No és persze a fenti és a képen látható képeslapok, amiket egy múlt heti taknyos napon készítettem pár más társukkal együtt, de szerintem ők a legjobbak :)

Különös dolog, de a hétvégét követően megmaradt az a bizsergető érzés, amit akkor éreztem, amikor beléptem a kastély kapuján a szfinxek közé. Olyan meleg, és kellemes, mintha valami élő, lüktető varázslatba léptem volna, leírhatatlanul csodálatos. Valamiért újra és újra visszajön, amitől kedvet kapok kissé "hercegnőssé" változni a szürkés hétköznapokra. Hirtelen nem is tudom, hogy rajzoljam,fessem, vagy leírjam ezt a szépséges érzést, hiszen félő,hogy van, ami kimarad az egyik eszközön keresztül a hangulatból. Talán mese lesz belőle egy könnyed kis képpel, még nem tudom.

Olyan jó volt egy kicsit magamba szívni a történelem illatát, és ilyenkor ráébredek, hogy mégiscsak szép a világ, újra látom a hó tisztaságát, ami színében átköltözőben van az égre. Ennyi mindent ér egy kis változatosság Nekem. Holnapra kiderül, sikerült-e a mese :)

Búcsúzóul bedobom az új szerelmem képét ide:



Szépességes éjszakát minden erre tévedőnek ~

2012. február 5., vasárnap

Édes Gyermekkor- Billy és Mandy kalandjai a Kaszással

Szépséges estét mindenkinek!

Csak úgy, amolyan nosztalgia-görcsből tavaly előszedtem a régi, kedvelt sorozatokat, és rábukkantam egy elég érdekes darabra.

A történet egy eléggé bevezető minőségűre készült nyitóepizóddal kezdődik, ahol egy átlag amerikai kisvárosban egy átlag ostoba kisfiú hörcsöge épp kimúlni készül aggastyáni éveinek utolsó születésnapján. Minden rend és mód szerint megjelenik A Zord Kaszás, hogy magával vigye a kisállat lelkét, ám Billy ördögien gonosz, és furmányos barátja Mandy fogadást ajánl: lemennek a Föld mélyére, és ha a két gyerek a pokoli limbóversenyen veszít, akkor a vén kaszáló magával viheti a hörcsögöt, de ha nem, akkor a legjobb barátjuk marad... Az Idők Végezetéig.
És ha furcsa, ha nem, a két kölyök jól rászedi szegény Kaszást, és elkezdődik a több évadon keresztüli tortúra, ahol a létező legválogatottabb módon bukkannak fel paródiák, átiratok, és az Alvilág válogatott gonosztevői. Műfajok közül egyértelműen a horror (Rémségek kicsiny boltja, Drakula) fantasy (szerepjátékos téren), és klasszikus filmek (Titanic, Terminátor, Harry Potter) között játszódik, és a klasszikusok rendesen megkapják a magukét belőle.

A végsővárosi  szereplők persze a legfurcsább kombinációkban jelen vannak, az iskolai érdektelen tanárnő, a nyugállományba vonult káoszkatona, aki csak a virágokkal foglalkozik, az iskolai balfék csapat (Billy nyomkövetőjeként) Irvin a nerd kategória díszpéldánya (aki reménytelenül szerelmes Mandybe), Billy tisztaságmániás anyukája, az önjelölt Szörnyterminátor, Irvin múmia anyukája,és még lehet sorolni. Sok szereplő a horror és mitológiai történetekből visszaköszön kicsit másképp: Eris, a káosz istennője kissé elfuserált Brigitte Bardot imitátor, Nergal az Alvilág istene egyedül él (még az első évadban) a Föld közepében, és nincsenek barátai, Kaszás nagynénje Káli (valamiért kígyóhajjal, de ez már csak az én szememet szúrja).

A tízperces részek alatt sok meg tudja az embereket mosolyogtatni- főleg,hogy Nergal, az Alvilág főistene is képes családot verbuválni magának, ellentétben szegény Kaszással, akinek csak egy pár délutános barátnőre futja- sokszor kerülnek elő a mellékszereplők, és válnak két-három rész erejéig főhősökké, és ezt még javában színesítik az álom és /vagy lehetetlen epizódok, ami garantálja rengeteg ember néha órákig tartó jókedvét.
Az egyik legjobban sikerült rész a Rémségek kicsiny krátere- egy hasonló című film feldolgozása, a majdnem egész epizódos dallal egészen zseniális, feltétlenül ajánlott a legtöbb bomlott elméjű rajzfilmeket kedvelőknek.

A szinkron magyarul magasan veri a többi minőségét, merem megkockáztatni, hogy az egyik legjobb az amerikai rajzfilmek fordításai közül. Aki mégis angolul akarja nézni, az sem olyan borzalmas, amit hiányolok, hogy a Kaszás jamaicai akcentusa az angol fordításból, ami kedves, füves nagybácsira emlékezteti az embereket.

Az első rész: http://www.youtube.com/watch?v=AuWaVKbzWzM&feature=related

És a hírhedt agyad dal: http://www.youtube.com/watch?v=18asaRWjVGo


További jó estét és képeslapbeli, hópelyhes éjszakát! ~